Egy idős fa áll a botanikus kert közepén. Magányos, akárcsak a kert többi lakója, amelyek eredeti élőhelyüktől távol, több ezer kilométerre élnek, hogy mi szemlélhessük és tanulmányozhassuk őket. De miközben mi őket figyeljük, ők is visszanéznek ránk. Néma tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el: három bizonytalan találkozást ember és növény között, amikor ez a két, radikálisan eltérő érzékelési mód egy pillanatra mégis összekapcsolódik. Emberi szereplőink ugyanúgy kívülállók, magányos lelkek, mint a kert növényei, és ugyanúgy vágynak a kapcsolódásra, mint ők.